A macskáknak olyan tápanyagokra van szükségük, amelyek más emlősök számára nem nélkülözhetetlenek. Ezen alapvető tápanyagok közül sok természetesen megtalálható az állati szövetekben, ami azt tükrözi, hogy a macskáknak speciális tápanyagigényük van, amely összhangban van egy szigorú húsevő evolúciós hatásával (MacDonald et al., 1984).

Ezenkívül a macskák etetésekor a táplálék összetétele és az étrend ízletessége döntő jelentőségű. Ha nem ízletes, a macskák nem hajlandók enni, és ennek következtében hiányt szenvedhetnek az alapvető tápanyagokban, ami klinikai állapotokká alakulhat (Zaghini és Biagi, 2005). Ez rávilágít annak fontosságára, hogy a macskák számára nagyon ízletes, tápláló étrendet állítsanak össze és etessenek.

A lipidek szerves molekulák csoportját alkotják, amelyek zsírokat és olajokat tartalmaznak. Az étkezési lipidek esszenciális zsírsavak és koncentrált energiaforrások, mivel a zsír kétszer annyi kalóriát tartalmaz grammonként, mint a fehérje és a szénhidrát. A lipidek fontos szerepet töltenek be a zsírban oldódó vitaminok és szterolok hordozóiként, és számos hormonprekurzor összetevői. Ezenkívül a száraz apríték ízletességének és szerkezeti tulajdonságainak javítására használják (Trevizan & Kessler, 2009).

A zsírsavak a lipidek szerves összetevői. A zsírsav esszenciális természete elsősorban abból adódik, hogy az állat nem képes elegendő mennyiségben szintetizálni, hogy kielégítse metabolikus szükségleteit (Bauer, 2008). A macskáknak, akárcsak a kutyáknak, esszenciális zsírsavra, linolsavra van szükségük. A linolsav egy többszörösen telítetlen omega-6 zsírsav. A zsírsavak meghosszabbíthatók és deszaturálhatók alternatív, hosszabb láncú zsírsavakká. Például a kutyák a Δ6-deszaturáz enzim segítségével a linolsavat könnyen arachidonsavvá alakítják át. A macskák azonban nem képesek erre, mivel a konverzió korlátozott a macskák májában lévő Δ6-deszaturáz enzim alacsony aktivitása miatt. Ennek eredményeként az arachidonsav esszenciális zsírsav a macskákban, és az étrenddel kell bevinni. Az arachidonsav bőséges mennyiségben megtalálható az állati szövetekben, különösen a szervekben (Trevizan et al., 2012). Ez megerősíti azt a követelményt, hogy a macskák, mint kötelező ragadozók táplálékszükségleteik kielégítése érdekében állati szöveteket fogyasszanak.

A vitaminok olyan szerves vegyületek, amelyek csak kis mennyiségben szükségesek, és esszenciális mikrotápanyagoknak minősülnek. Mivel nem endogén módon szintetizálódnak, az étrendből kell beszerezni őket. A vitaminok sokrétű biokémiai funkciót látnak el, amelyek szükségesek a normál egészség és az anyagcsere épségének fenntartásához. A macskák táplálkozási igénye bizonyos vitaminokra eltér a legtöbb más emlős szükségletétől. Ezek a sajátosságok a niacin (B3-vitamin) és A-vitamin (NRC, 2006) szintézise során az enzimaktivitások jelentős különbségeiből fakadnak.

Az étrendi niacin nélkülözhetetlen a macskák számára, mivel a niacin (és a kapcsolódó vegyületek, köztük a nikotinsav és a nikotinamidadenin-dinukleotid, NAD) alapvető szerepet játszik koenzimként a macskák szénhidrát-, aminosav- és ketontesteinek metabolizmusában. A macskák a kutyákkal ellentétben nem képesek jelentős mennyiségű niacint szintetizálni az esszenciális aminosav triptofánból. Ennek oka egy enzim (pikolinos karboxiláz) nagyon magas aktivitása, amely gyorsan átalakítja a triptofán metabolitját acetil-CoA-vá, nem pedig niacinná, ami elégtelen niacintermelést eredményez. Ennek eredményeként a macskák niacinszükséglete 2.4-szer magasabb, mint a kutyáké (NRC, 2006).

Hasonlóképpen, a macskáknak étrendi, előre elkészített A-vitaminra van szükségük. Az A-vitamin elengedhetetlen a macskák látásához, sejtdifferenciálódásához és immunműködéséhez. A karotinoidok, például a β-karotin az A-vitamin prekurzorai. A növények szintetizálják őket, ezért általában megtalálhatók a zöldségekben, például a sárgarépában és az édesburgonyában. Összehasonlításképpen, az állati szövetek viszonylag alacsony koncentrációban tartalmaznak karotinoidokat és megfelelő mennyiségű A-vitamint. Kötelező ragadozóként a macskákból hiányzik az A-vitamin β-karotinból történő előállításához szükséges enzim, és bár fel tudják venni a β-karotint, nem tudják átalakítani azt A-vitamin (Schweigert et al., 2002). A táplálékkal előállított A-vitamin csak macskák számára nélkülözhetetlen, mivel a kutyák rendelkeznek a karotinoidok átalakításához nélkülözhetetlen enzimekkel (Zaghini & Biagi, 2005).

Kötelező ragadozóként a macskák nagymértékben támaszkodnak az állati szövetekben könnyen megtalálható tápanyagokra. Fontos, hogy a macskákat magas fehérjetartalmú étrenddel etessék, amely esszenciális aminosavakat tartalmaz. A kutyákkal közösen használt esszenciális aminosavak mellett a macskáknak taurinra van szükségük, amely állati eredetű összetevőkben található. Az állati szövetekben található esszenciális zsírsav arachidonsav magas koncentrációja megerősíti ezt a tápanyagszükségletet, különösen az állati termékekben. Végül a macskáknak étrendi vitaminokra van szükségük, amelyeket más emlősök endogén módon szintetizálhatnak. Ilyen például a niacin és az előre elkészített A-vitamin.

• Bauer, JJE (2008). Esszenciális zsírsav-anyagcsere kutyákban és macskákban. Revista Brasileira de Zootecnia, 37, 20-27.
• Eisert, R. (2011). Hypercarnivory és az agy: a macskák fehérjeszükségletét felülvizsgálták. Journal of Comparative Physiology B, 181(1), 1-17.
• FEDIAF (2021). Táplálkozási irányelvek teljes értékű és kiegészítő állateledelhez macskák és kutyák számára. Európai Kisállatélelmiszer-ipari Szövetség. Brüsszel.
• Hayes, KC, Carey, RE és Schmidt, SY (1975). Retina degeneráció, amely taurinhiányhoz kapcsolódik macskákban. Science, 188(4191), 949-951.
• MacDonald, ML, Rogers, QR és Morris, JG (1984). A házimacska, emlős húsevő táplálkozása. Táplálkozási éves áttekintés, 4(1), 521-562.
• Morris, JG és Rogers, QR (1978). Ammónia mérgezés a közel felnőtt macskákban az arginin étrendi hiánya következtében. Science, 199(4327), 431-432.
• NRC (Nemzeti Kutatási Tanács). (2006). Kutyák és macskák tápanyagigénye. National Academies Press. Washington DC.
• Pion, PD, Kittleson, MD, Rogers, QR és Morris, JG (1987). Alacsony plazma taurinnal kapcsolatos szívizomelégtelenség macskákban: reverzibilis kardiomiopátia. Science, 237(4816), 764-768.
• Russell, K., Murgatroyd, PR és Batt, RM (2002). A nettó fehérjeoxidáció a házimacskák (Felis silvestris catus) étrendi fehérjebeviteléhez igazodik. The Journal of táplálkozás, 132(3), 456-460.
• Schweigert, FJ, Raila, J., Wichert, B. és Kienzle, E. (2002). A macskák felszívják a β-karotint, de nem alakul át A-vitaminná. The Journal of táplálkozás, 132(6), 1610S-1612S.
• Trevizan, L. és Kessler, ADM (2009). Lipidek a kutyák és macskák táplálkozásában: anyagcsere, források és felhasználás a gyakorlati és terápiás étrendben. Revista Brasileira de Zootecnia, 38, 15-25.
• Trevizan, L., Kessler, ADM, Brenna, JT, Lawrence, P., Waldron, MK és Bauer, JE (2012). Az arachidonsav fenntartása és a Δ5 deszaturáció bizonyítékai γ-linolén- és linolsavval dúsított étrenddel etetett macskákban. Lipids, 47(4), 413-423.
• Verbrugghe, A. és Bakovic, M. (2013). Az egyszén-anyagcsere sajátosságai szigorú húsevő macskában és szerepe a macska máj lipidózisában. Nutrients, 5(7), 2811-2835.
• Zaghini, G. és Biagi, G. (2005). Táplálkozási sajátosságok és táplálék ízletessége a macskákban. Állatorvosi kutatási közlemények, 29(2), 39-44.